Nyírbátori Református Templom
Magyarország legnagyobb gótikus templomát Mátyás király uralkodása idején Báthori István országbíró és Erdély vajdája építtette. A Felső-Tisza vidékének legeredetibb műemléke. A harangtorony Magyarország legnagyobb és egyik legöregebb haranglába.
1479. október 13-án Kenyérmezőn (ma Erdély területén Gyulafehérvár mellett van) Báthori István a kicsiny magyar sereg élén egy nagy török fosztogató sereggel ütközött meg. A csata előtt így imádkozott: „Istenem, ha ezt a csatát megnyerhetném, akkor két templomot építek Neked Bátorban”.
Isten segítségével megnyerte a nagy csatát, és már a helyszínen építtetett egy kápolnát. Nyírbátorban pedig a fogadalma szerint megépíttette János szerzetes-építész által a két templomot: egyet a nép számára (a mai római katolikus minorita templom), egyet pedig a családja számára (a mai református templom).
Ez utóbbi templom 1484-1511-ig épült főként gótikus stílusban, amelynek az egyik fő mondanivalója, hogy az emberek tekintetét felfelé irányítsa a mindenható, teremtő Istenre, és egy kicsit szemléltesse, hogy milyen hatalmas az Isten, és milyen kicsiny az ember. Ezért ilyen keskeny, égbetörő méretekben készült el: 44 méter hosszú, 12 méter széles, 20 méter a belmagasság és 31 méter a tetőgerinc magasság.
Az ablakokat csak a nap felé helyezte el a szerzetes-építész, az első, délkeleti ablaknál kel fel a nap, és az utolsó, nyugati ablaknál nyugszik le. Ez azt jelképezi, hogy a világosság felé, Isten felé legyen nyitva a szívünk, a sötétség felé, a gonosz cselekedetek felé pedig legyen zárt a szívünk. Az ablakok felső csúcsívében készült halhólyagdíszítésben is bibliai szimbólumok vannak: a nyugati ablak felső díszítésében a Paradicsom kertjének élet fája látható, amelyet Isten ültetett Ádámnak és Évának, hogy örökké éljünk; a másodikon a kígyó tekervényei láthatók, amely megkísértette és bűnbe vitte Ádámot és Évát, attól kezdve gyarló és halandó lett az ember; a harmadikon Jézus Krisztusnak a virága látható, Aki élete árán megváltott, hogy bűnbocsánatot és örök életet adjon. A negyediken a keresztelés vízcseppjei láthatók, amely által az egyházba kerülhetünk, az ötödiken a Szentlélek lángnyelvei, Aki által Isten a szívünkbe költözik, a hatodikon pedig a három kör a Szentháromság Isten három személyére utal, az Atya, Fiú és Szentlélek Istenre.
A szemben lévő szentély részben látható az 500 éves katolikus oltár, valamint jobbra a reneszánsz papi ülőhely, amelyen legfelül hét egyforma angyal van, a hatodikat kivéve, amely becsukja a szemét, és egy hajpántot visel. Ez Jézus Krisztusnak a nagypénteki váltsághalálára utal, amikor meghalt a bűneinkért, a hajpánt pedig az ártatlanságát és dicsőségét jelképezi. Felül pedig egy reneszánsz húsvéti tojássor látható, amely a feltámadás győzelmét jelképezi. Bal oldalt a reneszánsz szentségtartó fülke látható, a sekrestye ajtaja, valamint a felső imaterem korlátja.
Több olyan kőfaragás található a templomban, amelyen szerepel a család címere a legyőzött sárkánnyal.
Az 1493-ban elhunyt kenyérmezei győztes Báthori István szarkofágjának a fedele a sekrestyében található, amelyen harci díszben van ábrázolva, a zászlaján pedig egy latin rövidítés olvasható (IHS), amelynek jelentése: Jézus emberek Megváltója. A másik szarkofág a sekrestyében az 1605-ben elhunyt országbíró, zsoltáros Báthori Istváné, aki többek között a magyar nyelvű vizsolyi Bibliának is nagylelkű anyagi támogatója volt, valamint maga is komoly református hitben élt, naponta tartott áhítatot a cselédeinek.
1547-ben Báthori György áttért a református hitre, és átadta a család templomát a református gyülekezetnek. A református szószék 1767-ben készült népi barokk stílusban.
1640-ben Bethlen István és fia, Péter készíttetett egy 31 méter magas faharangtornyot a templom mellé.
A gyülekezet több mint 100 éves orgonája 1995-ben lett átépítve és kibővítve a két szélső részlettel, így három manuálos, 37 regiszteres orgona szólhat a templomban, és kíséri az egyházi éneklést.