Hirdesd az Igét! – Mit jelent nekem az Imádság?

A Hirdesd az Igét több éve töretlen sikerrel működő programsorozat. Hétvégén a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Dr. Fekete Károly „Ti azért így imádkozzatok…” címmel egész napos rendezvényt tartott a nagy múltú regionális városban, Nyírbátorban. Az eseményre a nyírségi egyházmegyéből a helyiek mellett (Nyírbátor), Encsencs, Kállósemjén, Kisléta, Nagykálló, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírmeggyes, Nyírvasvári, Mérk-Vállaj, Szakoly és Tiborszállás közösségét invitálták.

Az istentiszteleten a püspök úr az igaz bíró és a kitartó szegény asszony történetéről prédikált. A gyakorlati teológiai kurzus több témában, több csoportnak kínál alkalmanként lehetőséget arra, hogy közösen oszthassák meg benyomásaikat, ismereteiket a témában. A regionális felnőttképzésen főtiszteletű úrtól az imádságról érdekes gondolatokat hallhattak az érdeklődők. Mit jelent nekem az imádság? Mikor és hogyan találkoztam először ezekkel a gondolatokkal? Az előadás során a püspök úr arról is szólt, hogy az imánál nem a hossz, nem a körülírt tartalom a lényeg, a mélység számít. Hogyan tudjuk megfogalmazni kérésünket, imánkat az Úrhoz? Majd a meghívott vendégekkel közösen kötetlen kerekasztal-beszélgetésen boncolgatták e fontos kérdéseket. Tóth-Mihala Veronika tiszteletes asszony moderálásával mindenki elmondhatta észrevételeit, élményeit, tapasztalatait. Lelkészek, gyülekezeti tagok meséltek az imádságról, s arról, ki hogyan éli meg és hogyan imádkozik nap mint nap.
A Hirdesd az Igét sorozat 2015-ben indult püspök úr beiktatásával. Fontos missziójának tekinti, hogy olyan témákat érintsenek ezeken az találkozókon, amelyek a lelkészeket és gyülekezeti tagokat segítik abban, hogyan igazodjanak el a mai világban, hogyan tehetnek tanúbizonyságot, hogyan használják mindennapi életükben a vallást és a hitet, hogyan éljék meg mai felgyorsult világunkban mindezeket. Kell és nagyon fontos a kimondatlan ügyeket is boncolgatni, a kisebb közösségekkel közösen beszélgetni, mert csak így segíthetjük egymás munkáját és így adhatjuk át saját tapasztalatainkat egymásnak. Talán egy újabb gondolat is megfogalmazódott a nap végére számunkra és talán már jobban megérthetjük azt, hogy a hitnek és az igének, imádságnak milyen fontos szerepe van az életünkben. Észre sem vesszük, hogy életünk bármely szakaszában észrevétlenül imádkozunk. Számtalanszor kérünk, fordulunk egy-egy nehezebb döntés, egy-egy feszültebb megbeszélés előtt a mi urunkhoz. Miért ne tehetnénk ezt tudatosan, miért ne imádkozhatnánk vállaltan és őszintén? Időben meg kell tanítanunk a gyermekeinknek, hogy ne féljenek bízni és hinni Istenben, hogy merjenek imával fordulni hozzá, mert csak így lehet a segítségükre. Ahogyan az ősi Kollégium jelmondata is szól, „Orando et laborando, azaz imádkozva és dolgozva” nevelje a kisgyermekeket.
Ne szégyelljünk imádkozni és reformátusnak lenni sem.

Pótor Melinda