Az egyházfenntartói járulékról

Kedves Testvérek!

Voltak különböző jelzések arra nézve, hogy sokan nem tudják mi végre fizetjük az egyházfenntartói járulékot, vagy ismertebb, de helytelenebb nevén egyházadót, és hogy mennyi az annyi. Ennek apropóján megkértük kedves testvérünket, Polyák Sándor presbitert, aki a gazdasági bizottság tagja, hogy írjon nekünk arról mit és mire költünk, mire van, és mennyi az előirányzott.

Az egyházfenntartói járulékról

A Magyarországi Református Egyház Alkotmányáról és Kormányzatáról szóló törvénye szerint az Egyház teljes jogú tagja:

• akit megkereszteltek,
• konfirmációi fogadalmat tett,
• részt vesz az istentiszteleten és az úrvacsorai közösségben, és
• hozzájárul az egyházközségében az egyház fenntartásához

Az egyháztagok hozzájárulásai:

• egyházfenntartói járulék,
• perselypénzek, és
• egyéb, céljellegű adományok

formájában valósulnak meg.

Miért is van nagy jelentősége és szükségessége az egyházfenntartói járuléknak?

Magyarországon sem az állam, sem az egyházkerület, sem az egyházmegye nem nyújt támogatást az egyházközségek, gyülekezetek működéséhez, fenntartásához, a gyülekezeteknek teljes mértékben önfenntartónak kell lenni. Fontos azt is tisztázni, hogy a lelkészeket sem az állam fizeti, ezt is a gyülekezetnek kell biztosítania.

Milyen kiadásaink vannak, mire költjük a bevételeket, többek között az egyházfenntartói járulékot?

1. Személyi kiadások: a lelkész havi javadalma, a kántor havi díjazása és az ezek után fizetendő adók és járulékok.
2. Gyülekezeti élet kiadásai: szeretetvendégségek, gyülekezeti napok, szeretetszolgálat, konfirmandusok, hitoktatás, gyülekezeti újság, naptár, ifjúsági munka, legátumok, gyermekhét és a kórussal kapcsolatos kiadások.
3. Igazgatási kiadások: irodaszerek, posta, telefon, bankköltségek, könyvelési díj, újságok előfizetése, gépkocsi üzemeltetése és fenntartása, valamint hivatali gépek, berendezések beszerzése és karbantartása.
4. Ingatlanok és bérlemények fenntartása: templom, parókia, gyülekezeti terem közüzemi díjai (fűtés, világítás,víz, hulladékszállítás) és karbantartási kiadásai, a lakbér és hozzá tartozó kiadások, valamint az egyházi ingatlanok biztosítási díjai.
5. Egyházi ingatlanok felújítási és beruházási kiadásai,
6. Közalapi hozzájárulás, amit az országos egyháznak fizetünk, valamint
7. Egyéb kiadások, adományok, segélyek.

A címszavakból álló, mégis terjedelmes felsorolásból láthatjuk, hogy egyházközségünket fenntartani és működtetni csak úgy tudjuk, ha felelősnek érezzük magunkat gyülekezetünkért, és ehhez a lehetőségeinkhez mérten a fenntartói járulék fizetésével hozzájárulunk.

Az egyházfenntartói járulék éves összegének mértékére vonatkozóan a Református Egyház hivatalos javaslata a jövedelem 1 %-a, de a presbitériumok fix összegeket is megállapítanak. A mi presbitériumunk 2019. évre egyháztagonként minimum 5.000,- Ft-ot fogadott el.  

A befizetést kétféle módon lehet teljesíteni:

• készpénzben a lelkészi hivatalban hivatali időben és istentiszteletek előtt, vagy után,
• banki átutalással az egyházközség OTP Banknál vezetett 11744058-20014500 számú bankszámlaszámra. A közlemény rovatba „Egyházfenntartói járulék” megnevezést kell írni.

Ettől az évtől megszűnik az úgynevezett háznál történő járulék befizetés lehetősége, ezért kérünk mindenkit aki eddig a járulékot így fizette, ezentúl válassza az előbb említett fizetési módokat, kérje az általa ismert presbiter vagy családtagjai, rokonai, ismerősei segítségét!

Tisztelettel megköszönjük egyházközségünk tagjainak minden eddigi adományát, hisz gyülekezetünk az egyházfenntartói járulékokból, perselypénzekből, más adományokból és egyéb bevételekből tartja fent önmagát.

„Tudjuk pedig, hogy aki szűken vet, szűken is arat, és aki bőven vet, bőven is arat. Mindenki úgy adjon, ahogyan előre eldöntötte szívében, ne kedvetlenül vagy kényszerűségből; mert a jókedvű adakozót szereti az Isten.” (2Kor 9, 6-7)