Havi archív: február, 2018

A nyírbátori Báthory Anna Református Általános Iskola jeles pedagógusa Barna Gábor, biológia-technika szakos tanár, az intézmény igaz-gatóhelyettese nemrégiben vette át a Tiszántúli Református Köznevelésért járó elismerő okleve-let. Az Egyházkerületi Közgyűlésen átadott kitüntetést az iskola szellemiségének, érték-rendjének és jövőképének kialakításában végzett magas színvonalú, elkötelezett pedagógiai tevékenységéért kapta meg.

A városunk első egyházi iskolája 2012. szeptember 1-jén kezdte meg működését, melynek azóta is tanár úr egyik vezetője, oszlopos tagja. Hatalmas szerepet vállalt az iskola alapdoku-mentumainak kidolgozásában, értékeinek meghatározásában. Munkáját a pontosság és a fáradhatatlanság jellemzi. Hozzáértését, szakmai-ságát a kollégák mellett a szülők és a diákok is elismerik. Önmagával szemben is igényes, folya-matosan képezte magát, többirányú végzettséget és szakképzettséget szerzett, melyet szakmai munkájában alkalmaz és átad.

Szeretettel gratulálunk és büszkék vagyunk kollégánk értékes és eredményes tanári és vezetői munkájára.

Sivadóné Cselenyák Dóra
igazgató és az iskola tantestülete

Advent: készülődés, várakozás. Készülődünk a karácsonyra, ajándékokat vásárolunk szeretteinknek, feldíszítjük otthonainkat, és finom ételeket készítünk. De ez a csendes decemberi időszak ennél többet jelent, mert a Messiás, aki megjelent Betlehemben, az alázat dicsőségét hozta, s mily halkan, mily szerényen.

„Az én kedves kis falumban hosszú sorban indulnak el ifjak, vének, hálát adván a magasság Istenének” – írja Ady Endre. Isten áldása ilyenkor betölti az emberek szívét. Mindenki adni, segíteni szeretne. Milyen nemes, milyen szívet melengető érzés. Ezzel mindenki jól jár, az is, aki adja, és az is, aki kapja. De nagyszerű lenne, ha ez a tiszta, önzetlen szeretet nemcsak így decemberben, hanem egész évben megmaradna! Több békesség, figyelmesség, jóakarat költözne az emberek szívébe. Senki sem a maga hasznát nézné, hanem a másokét is. Az áldásokhoz a kulcs az adakozás.

Novemberben, decemberben ezt tették nőszövetségünk asszonyai is. Minden hétfőn és kedden 9-től 13 óráig dolgoztunk. Elkészítettünk 5 kg csigatésztát a Magdaléneumnak, kedves karácsonyi függőt, bibliajelzőket a hittanos gyerekeknek és a gyülekezet tagjainak. Tettük ezt jó szívvel, segítő szándékkal, szeretetből. Mint egy igazi nagy család, úgy voltunk együtt.

Együttlétünket a fiatal, kedves lelkésznő tette tartalmasabbá: Igeolvasással, igemagyarázattal, rövid imával, közös énekléssel. Köszönet érte! Zsoltáréneklés közben forró tea, kávé és névnapi finom sütemény is került az asztalra. Minden novemberben és decemberben ünneplő névnapost egy szál virággal és áldáskérő énekkel köszöntöttünk meg. Szeretetvendégség keretében kértük Isten áldását szeretett lelkészeink név és születésnapja alkalmából. Hála az Úrnak, hogy itt vannak nekünk, és sok bátorítást, mosolyt kapunk tőlük. Ezeket a lelki ajándékokat nem lehet megvenni, elkérni, csak önként adni. Semmibe nem kerülnek, mégis oly sokat adnak.

Köszönöm lelkes csapatunknak, a kedves asszonytestvéreknek a szeretettel, önzetlenül végzett szorgos munkáját. Köszönöm az együtt gondolkodást, a sok szeretetvendégségben való aktív, odaadó tevékenységüket.

Kívánom mindnyájunknak a karácsony közeledtével, hogy szeressük a szeretetleneket, és bocsássunk meg egymásnak.

Istentől áldott, békés ünnepet kívánok!

Szabó Béláné
a Nőszövetség elnöke