Egyházmegyei Ifjúsági Tábor

2018. július 29-től augusztus 3-ig került megrendezésre az első Nyírségi Református Ifjúsági Tábor, Hercegkúton. A nyírbátori ifiből öten vettünk részt, plusz felnőtt kísérőink Fazakas Eszter tiszteletes asszony és Fazakas Ferenc tiszteletes úr voltak.

A tábor jelmondata az “Indulás” volt. Ez a jelmondat, az ott töltött hetünkre végig hatással volt. Az indulást érthetjük szó szerint, mivel ez volt az első ilyen tábor, de elindultunk egy lelki úton is, mely Jézus felé vezet. Az öt nap alatt minden napra érdekes programokat szerveztek számunkra. A napunk reggeli áhítattal és énekléssel kezdődött, megreggeliztünk, majd a korosztályonkénti kiscsoportos beszélgetések következtek. A finom ebéd elfogyasztása után különböző műhelyfoglalkozásokon vehettünk részt. Mindenki érdeklődésének megfelelően választhatott, ezután kaptunk egy kis szabadidőt is. Minden nap vacsora után esti vendég érkezett a táborba. Az első vendég egy látássérült férfi volt, aki egyáltalán nem látott. Minden esti vendég elmondta, hogy hogyan tért meg, találta meg az Istenhez vezető utat. Ezeket a történeteket, életutakat mindenki csendben, figyelemmel hallgatta. Számomra az első esti vendég, egy vak férfi életútja érintett meg. Ő úgy érzi ennek ellenére is teljes életet él, presbiterként van jelen, és így tevékenykedik gyülekezetében. Az estét közös áhítat zárta. Ezután már csak a zsíros kenyér parti következett. A lelki feltöltődés mellett gyalogtúrákon is részt vettünk, melyeken új élményekkel gazdagodtunk. Nekem a Tengerszemhez vezető túra tetszett.

A hét során sok új éneket tanultunk és számos új barátot szereztünk, reméljük jövőre is megrendezésre kerül ez a tábor és találkozhatunk.

Nagy-Szalontay Zsófia

Pedagógus Bibliakör

Pedagógus bibliakör

„Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az Én nevemben: ott vagyok közöttük. (Máté 18,20)

Nem könnyű ma pedagógusnak lenni! A munkahelyi elvárások és szakmai kihívások leterhelnek bennünket. Sokszor mindenhol keressük a felüdülést, megértést, útmutatást, csak ott nem, ahonnan meg is kaphatnánk. Ezért nagy lelkesedéssel fogadtuk 2018. márciusában Fazakas Ferenc Sándor Tiszteletes Úr bejelentését, hogy gyülekezetünkben Pedagógus Bibliakör indul a városunkban lakó óvodapedagógusok és tanárok részére. Miden hónap 3. hétfőjén, 8-10 fővel rendszeresen találkoztunk a gyülekezeti teremben. Tiszteletes Úr kezdő áhítata, imádsága után az „Áld, lelkem Istened!” c. énekeskönyvből közkívánatra választottunk énekeket, melyeket Fazakas Eszter Református Iskolánk lelkésznője zongorán kísért, áldott hangjával lelkeket ébresztett fel.

Témáink voltak: Létezik-e számomra Isten? Mikor és hogyan találkoztam az első Isteni élménnyel? A hétköznapokban hogyan tudom a hitemet közvetíteni, átadni? Kicsoda nekem Jézus?

A résztvevők többsége őszinte szívvel mesélte el Istenhez fűződő kapcsolatát, tapasztalatát. A felmerülő hitbéli kérdéseinkre mindhárom lelkészünktől (Németh Nikoletta lelkipásztor is körünkben ült), igével alátámasztva, megerősítő, útmutató válaszokat kaptunk. Az interaktív játékok még színesebbé tették alkalmainkat. Véleményem, hogy a Szentlélek köztünk volt, hiszen egy új közösségben olyanok is el merték mondani a legmélyebb, legbensőbb Isteni élményeiket, akik eddig nem tudtak megnyílni, imádkozni mások előtt. Köszönjük, hogy a mindennapi nehézségek, próbák közepette feltöltődhettünk!

Reménységünk szerint ősztől a Bibliakörünk létszámában is gyarapodni fog és lelkiekben is gazdagodni! Isten áldását kívánom Mindnyájunkra, krisztusi szeretettel a következő igével: „Legyetek az igének cselekvői, ne csupán hallgatói, hogy be ne csapjátok magatokat! (Jakab 1,2)

Dr. Báthori Gáborné Irénke

 

Bemutatkozik Fábián Eszter

Fábián Eszter vagyok a Nyírbátori Gyülekezet gyakornoka. De ez csak a munkám. Az, hogy ki vagyok egy elég nehéz kérdés. Milyen ember vagyok? Erről Pintér Béla Ki vagyok én c. száma jut az eszembe. Az vagyok… Az vagyok, aki szeret élni. Erőteljes, dinamikus, általában mosolygós. Az vagyok, aki teljes erőbedobással él. Az, aki pont annyira lelkesen éli meg az örömteli pillanatokat, mint amennyire le tudja törni a nehézség. Az vagyok, aki kihasználja a lehetőséget, mindenbe bedobja magát, mindent elvállal, sokszor túlvállal. Szeretem kimaxolni a lehetőségeket. Pont annyira vetem bele magam a munkába, mint a pihenésbe. Az vagyok, aki szeret rácsodálkozni a világra, aki szeret rácsodálkozni az emberekre és szeret rácsodálkozni az Istenre. Az vagyok, aki nem szégyell Istennel vitázni. ha szükségét látja. Az vagyok, aki nem sajnálja az időt ugyanennek az Istennek a dicsőítésére sem. Az vagyok, aki a hitét legjobban a közösségben és az éneklésben tudja megélni és átélni. Nem szeretek egyedül lenni, de nagyon szeretem a jó beszélgetéseket. Az vagyok, aki dolgozik, tanul, olvas, takarít, pihen. És teszi mindezt úgy, hogy egy perc se teljen el úgy, hogy azt ne élte volna meg és élvezte volna. Mindeközben pedig próbálok hálás lenni ezért az időért.

Ez vagyok én körülbelül. De ha valaki szeretne még jobban megismerni, akkor tudnia kell, hogy szeretem a teát és egy jó tejes kávéra is mindig kapható vagyok!

Nőszövetségi kirándulás Szatmárban és Beregben

2018. június 23-án (szombaton) Nőszövetségünk autóbuszos kirándulást szervezett Magyarország legészakkeletibb, történelmi emlékhelyekben gazdag vidékére: a haza nagyjainak Móricz és Kölcsey szülő- és sírhelyére.

Nagy örömünkre nem esett az eső. Ugyanis az indulás előtt két napig zuhogott. Kegyes volt hozzánk a jó Isten, mert borongós volt ugyan, de nem kellett esőkabát.

Fehérgyarmat – Penyige – Kölcse – Botpalád – Tiszacsécse –Szatmárcseke – Túristvándi – Nagyar – Csaroda – Tákos útvonalra mentünk, a Túr és a Tisza folyók Partján.

Fehérgyarmaton szeretettel mutattam meg kedvenc Deák Ferenc (régen Zalka Máté) gimnáziumomat.

Penyigén a Lekvárda volt az első megállónk. A tiszta, igényes, felújított konyhában régi használati tárgyakkal (kredenc, karosláda, horgolt függöny) találkozhattunk. Pedáns rendben sorakoztak a házi lekvárok, befőttek a polcokon. Kőrösiné (volt polgármester asszony) kedvesen fogadott bennünket és újra elénk hozta nagymamáink, anyáink korát, a mi gyerekkorunkat. Hálás szívvel megköszöntük tartalmas előadását.

Kölcsén egy kedves ismerős Tiszteletes Úr, Gyöngyössy Szabolcs várt minket. A templomban ásatások, feltárások folynak, de szenvedélyes beszéde után lelkesen énekeltük el a 42. zsoltárt: „Mint a szép híves patakra…” Orgonán kísért bennünket a mi Tiszteletes Asszonyunk, Fazakas Eszter. Köszönet érte.

Igen rázós úton érkeztünk meg Botpaládra, a Református templomba. Itt a régi padok között konfirmáltam, itt jártam vasárnapi istentiszteletre. Elérzékenyülve köszöntem meg kedves csapatunknak, hogy elkísértek ide. Hálásan köszönöm Tiszteletes Úrnak, Fazakas Ferencnek az igeolvasást és imát.

Majd visszafordultunk Tiszacsécsére. Itt a Móricz-házat szerettük volna megnézni, ami sajnos nem sikerült. A régi szalmás tetőt most újítják fel, ezért nem látogatható.

Pár kilométer után már Szatmárcsekén voltunk a kopjafás temetőben. Kölcsey Ferenc síremlékénél fegyelmezetten állva énekeltük a Himnuszt, Nemzeti Imánkat. Mire visszasétáltunk a rendezett, virágos utcán, már elharangozták a delet. Itt volt az ebéd ideje. A Szatmár Fogadóban tengerikásás (itt: málékásás) töltött káposztát ebédeltünk.

Tovább folytatva utunkat a Túristvándi Vizimalom következett. Itt az üzemeltető, Pogány Károly készségesen mutatta be a többszáz éves régi kincset. Beindította a hatalmas kerekeket, a forgó lapátokkal, amit a Túr vize hajt. Szekerekben hozták ide a búzát a szatmári parasztemberek őrlésre.

Nagyaron a Luby-kastély színpompás Rózsakertjében gyönyörködtünk. Sétáltunk a különféle színű és különféle nagyságú rózsák között. A gyermekek a játszóparknak örültek a legjobban.

Hazafelé jövet két kedves ki templomba: a csarodai és a tákosi műemlék templomba látogattunk el. Az ódon, kézzel faragott padokba beülve hallgattuk templomgondnokaik lelkes, régmúltat idéző előadását. Visszamentünk ismét a múltba, az egyszerűségbe, a tisztaságba. Sétálva mentünk a buszhoz a rendezett, virágos utcákon.

Ajándékot is választhattunk, vásárolhattunk a beregi szőttesekből.

Egy szép nap után, a nagyszerű csapattal fáradtan, de lelkileg feltöltődve mentünk haza.

 „Áldjad lelkem az Urat, és ne feledd, mennyi jót tett veled!” (Zsolt. 103:2)

Szabó Béláné

Nyírbátori Bethlen Kata Református Nőszövetség elnöke

Nőszövetségi konferencia Debrecenben

„Maga pedig a békesség Istene szenteljen meg titeket teljesen.” (1Thesz 5,23)

A Tiszántúli Református Egyházkerületi Nőszövetség 2018. június 29-én a Debreceni Nagytemplomban Egyházkerületi Konferenciát tartott, a Kárpát-medencei nőszövetségek és gyülekezetek tagjai számára. A konferencián a nyírbátori Bethlen Kata Református Nőszövetség néhány tagja is részt vett.

A 10 órakor kezdődő istentiszteleten Dr. Fekete Károly püspök úr szolgált, aki prédikációjában a testvérek iránti szeretet, és a megbocsátás fontosságát hangsúlyozta.

„Mert ha az embereknek megbocsátjátok vétkeiket, nektek is megbocsát mennyei Atyátok. Ha pedig nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket.” (Máté 6,14-15)

Az istentisztelet után Dr. Gaál Botondné dr. Czeglédi Mária, a TRENSZ elnöke megnyitotta a konferenciát és köszöntötte a résztvevőket. Ezután Dr. Komlósi Piroska szakpszichológus nagyon elgondolkodtató, tanulságos előadása következett a családi konfliktusok kezeléséről.

Nagy Zita – a „Reformáció gyermekei nagykövete” – Az Istentől elfogadott család életünk gazdagsága című előadásában arra buzdította a fiatal gyülekezeti tagokat, hogy szüljenek gyermekeket. A nagycsalád előnyeiről, a testvérek egymás iránti szeretetéről beszélt, hiszen akinek van testvére, az sohasem lesz egyedül. „Bizony az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom.” (Zsoltárok 127,3)

A bizonyságtétel után Dr. Feketéné Kavisánszki Györgyi lelkész bemutatta az egyházmegyei összekötőket, ezt követően Gilicze Andrásné titkár köszöntötte az évfordulósokat. A nyírbátori nőszövetség az idén 25 éves évfordulóját ünnepli. Ez alkalomból emléklapot kaptunk, melynek átadásakor Isten áldását kérték további munkánkra.

A konferenciát színesítette kulturális programként a debreceni Pendely énekegyüttes tagja, Balogh Anna által előadott népdalcsokor. A záró áhítatot Dr. Feketéné Kavisánszki Györgyi lelkésznő tartotta. Örömmel vettük tudomásul, hogy az összegyűlt perselypénzt a dél-indiai testvéreink iskoláinak, internátusainak támogatására ajánlottuk fel.

Hálás szívvel köszönjük a szervezők és segítőik munkáját, és a kedves vendéglátást!

Bákonyi Sándorné

Nőszövetségi konferencia Debrecenben

 „Maga pedig a békesség Istene szenteljen meg titeket teljesen.” (1Thesz 5,23)

A Tiszántúli Református Egyházkerületi Nőszövet-ség 2018. június 29-én a Debreceni Nagytemplomban Egyházkerületi Konferenciát tartott, a Kárpát-medencei nőszövetségek és gyülekezetek tagjai számára. A konferencián a nyírbátori Bethlen Kata Református Nőszövetség néhány tagja is részt vett.

A 10 órakor kezdődő istentiszteleten Dr. Fekete Károly püspök úr szolgált, aki prédikációjában a testvérek iránti szeretet, és a megbocsátás fontosságát hangsúlyozta.

„Mert ha az embereknek megbocsátjátok vétkeiket, nektek is megbocsát mennyei Atyátok. Ha pedig nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket.” (Máté 6,14-15)

Az istentisztelet után Dr. Gaál Botondné dr. Czeglédi Mária, a TRENSZ elnöke megnyitotta a konferenciát és köszöntötte a résztvevőket. Ezután Dr. Komlósi Piroska szakpszichológus nagyon elgondolkodtató, tanulságos előadása következett a családi konfliktusok kezeléséről.

Nagy Zita – a „Reformáció gyermekei nagykövete” – Az Istentől elfogadott család életünk gazdagsága című előadásában arra buzdította a fiatal gyülekezeti tagokat, hogy szüljenek gyermekeket. A nagycsalád előnyeiről, a testvérek egymás iránti szeretetéről beszélt, hiszen akinek van testvére, az sohasem lesz egyedül. „Bizony az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom.” (Zsoltárok 127,3)

A bizonyságtétel után Dr. Feketéné Kavisánszki Györgyi lelkész bemutatta az egyházmegyei összekötőket, ezt követően Gilicze Andrásné titkár köszöntötte az évfordulósokat. A nyírbátori nőszövetség az idén 25 éves évfordulóját ünnepli. Ez alkalomból emléklapot kaptunk, melynek átadásakor Isten áldását kérték további munkánkra.

A konferenciát színesítette kulturális programként a debreceni Pendely énekegyüttes tagja, Balogh Anna által előadott népdalcsokor. A záró áhítatot Dr. Feketéné Kavisánszki Györgyi lelkésznő tartotta. Örömmel vettük tudomásul, hogy az összegyűlt perselypénzt a dél-indiai testvéreink iskoláinak, internátusainak támogatására ajánlottuk fel.

Hálás szívvel köszönjük a szervezők és segítőik munkáját, és a kedves vendéglátást!

Bákonyi Sándorné

A hősökre emlékeztünk

Május utolsó vasárnapján hősök napi megemlékezéssel egybekötött ünnepi istentiszteleten vettek részt a Báthory Anna Református Általános Iskola tanulói. Az istentisztelet első részében az igehirdetés alkalmával Fazakas Eszter iskolalelkész az ünnepi alkalomhoz kapcsolódóan bibliai hősökről beszélt és azokról a hétköznapi emberekről, akik a mindennapokban hajtanak végre figyelemreméltó tetteket sokszor nehéz körülmények között is. Ezt követően az első és az ötödik osztályosok szolgáltak színvonalas műsorukkal.

Május utolsó vasárnapja 1917 óta a magyar hősök emléknapja. Ekkor mondták ki először, hogy az első világháború hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni, és az utókor számára meg kell örökíteni. A jeles nap azonban a történelem viharaiban évtizedekre a feledés homályába merült, majd 2001-ben a magyar országgyűlés újra nemzeti emlékünneppé nyilvánította. Ezen a napon fejet hajtunk az I. és II. világháború hősi halottainak, katonai és polgári áldozatainak emléke és mindazok előtt, akik a magyarság ezer esztendeje alatt fegyverrel vagy fegyvertelenül vérüket ontották, életüket kockáztatták vagy áldozták Magyarországért, nemzetünk szabadságáért, függetlenségéért és fennmaradásáért.

Az istentisztelet második része a Nyírbátori Koncertfúvós Zenekar bevonulásával vette kezdetét, majd az emlékünnepség nyitányaként a Báthory Anna Református Általános Iskola tanulóinak előadásában egy szép népdalt hallhattunk.

Ezt követően dr. Báthori Gábor hadtörténész ünnepi beszédében történelmi áttekintést nyújtott a jeles alkalomról, a két világháború hősies küzdelmeiről, amelyben magyar katonák ezrei vesztették életüket. Beszédében elmondta, hogy városunk, Nyírbátor is adott hősöket az országnak. A református templomunk padsoraiba vésett nevek és évszámok közül sok arról tanúskodik, hogy a frontra induló katonáink még utoljára eljöttek a templomba az istentiszteletre, és közülük sokan soha nem térhettek haza a családjukhoz, szeretteikhez, mert életüket áldozták a hazájukért.

Az ünnepség további részében a Nyírbátori Koncertfúvós Zenekar előadásában hallhattunk néhány az ünnep előtt tisztelgő zeneművet. A zenekar művészeti vezetője Fazekas Mihály.

A világháborúkban elesett katonákról költőink is megemlékeztek. Babits Mihály: A fiatal katona című versét Nagy Zsófia 7. c osztályos tanuló tolmácsolásában hallhattuk.     

Az ünnepség záróakkordjaként az emlékezés koszorúját helyezte el a nyírbátori hősök emlékművénél nagytiszt

eletű Fazakas Ferenc Sándor lelkipásztor, dr. Báthori Gábor főgondnok, Sivadóné Cselenyák Dóra, a Báthory Anna Református Általános Iskola igazgatónője, Győrfiné Nagyhaju Katalin és Barna Gábor igazgatóhelyettesek.

Immár második alkalommal tisztelegtünk városunkban a hősök előtt és megemlékezésünkkel szeretnénk hagyományt teremteni.

Schlosserné Csernai Éva

magyar-német-dráma szakos tanár

Csendesnap Debrecenben

„A feltámadott Jézus Krisztus, aki miután felment a mennybe, Isten jobbján van, és alávettettek neki angyalok, hatalmasságok és erők.” (Péter első levele 3,21-22.)                           Áldozócsütörtök ősi magyar szó, amely arra utal, hogy régen e napon volt a gyermekek első úrvacsorája, „áldozása”, a húsvéti ünnepkör záró alkalma – Jézus mennybemenetelének ünnepe.

A Báthory Anna Református Általános Iskolában már hagyománnyá vált, hogy áldozócsütörtökön a diákok, pedagógusok és az iskola összes dolgozója vonatra száll, és elutazik Debrecenbe. Az utazás célja, hogy az ország legnagyobb református templomában, a történelmileg is híres Debreceni Nagytemplomban ünnepi Istentiszteleten vegyünk részt.

Az Istentisztelet előtt gazdag programokat szervezett az iskola vezetése, amelyből korcsoportok szerint lehetett választani. A felső tagozatos gyerekek ellátogathattak a Szabó Magda Emlékházhoz és a híres debreceni Református Kollégiumhoz, az alsó tagozatosok a Déry Múzeum állandó kiállítását tekinthették meg. Ezek közül lehetőség nyílt az Egyiptomi gyűjtemény, a Szamuráj udvarház, „A csillagos ég lakói” – régészeti tárlat, a fegyvertörténeti tárlat, Régi képtár festményeinek és a Déry emlékterem megtekintésére. Láthattuk a Munkácsy-trilógiát, ami a múzeum leghíresebb kiállítása.

Ezután kezdődött az ünnepi Istentisztelet, melyen Fazakas Eszter iskolalelkész szolgált. Igehirdetésének üzenete:

minden úgy történt, ahogy Isten kijelentette. Így mi is bízhatunk abban, hogy a még be nem teljesedett ígéretei valóra válnak.

Felemelő érzés volt, hogy csupán a mi iskolánk tanulói töltötték be a padokat, Istent dicsőítő énekünk pedig ezt a csodálatos templomot.

Az igehirdetés után nagy érdeklődés közepette nézhettük meg a nagytemplom eredetét, történetét bemutató filmet.

Fakultatív programok biztosították a szabadidő hasznos eltöltését, pl. bibliai makett- és festménykiállítás, padlástér, panorámajárda, a nyugati torony és a Rákóczi harang megtekintése. Jutott idő városnézésre, fagylaltozásra, villamossal a Nagyerdőre utazni, szabadtéri játékokon részt venni.

Eme tartalmas nap után kissé fáradtan, de számtalan élménnyel gazdagabban, emelkedett lélekkel tértünk haza.

„Mert ahol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” (Máté 18,20.)

                                                   

Csoba Lászlóné és Sándorné Seres Beáta

tanítónők

 

 

 

 

Partiumi kirándulás a hittanosokkal

Május közepén Fazakas Ferenc tiszteletes úr szervezésével és vezetésével két osztályból alkotott ifis csapattal mentünk el Nagyváradra és környékére. Ez egy 2 napos kirándulás volt, de egyben egy lelki feltöltődés is.

Kirándulásunk első állomása a nagyváradi aquaparkba vezetett. Különféle medencéket és csúszdákat tudtunk kipróbálni, közben pedig jól szórakozni. Ezután kicsit kimerültebben, de töretlen lelkesedéssel néztünk szembe egy kisebb hegymászással, hogy feljuthassunk egy közeli barlanghoz. Kicsit nehezünkre esett a felfelé vezető út, de a kilátás és a sziklaodú mesébe illő hangulata minden kellemetlenségért kárpótolt minket. A barlang belsejében minden csúszós volt, a cseppkövek és a mesterséges út alatti csermelynek köszönhetően. Viszont ez a kisebb patak, a csobogásával fantasztikus hangulatot adott utunknak. Visszafele megálltunk egy vízesésnél, ami közvetlenül a Sebes-Körös mellett van. Káprázatos volt a kilátás, és miközben fotózkodtunk egy kajakos csapattal is találkoztunk.

Ezután elmentünk Pusztaújlakra, ahol a helyi ifisekkel együtt sütöttünk, beszélgettünk és ettünk egy kicsit mielőtt elfoglaltuk volna szálláshelyünket. A mezőtelki óvodában és a gyülekezet vendégszobáiban aludtunk.

Nagyon jó hangulat alakult ki és a mezőtelki ifisekkel együtt egy új fajta activity játékot is kipróbálhattunk éjszakába nyúlóan. Külön élmény volt a pusztaújlaki és mezőtelki fiatalokkal megismerkedni.

Miután már mindenki felment a szobákba még sokáig beszélgettünk. Reggel a helyiek finom reggelivel vártak minket, majd beültünk a templomba, egy áhítatra. Ezután mielőtt még hazafele vettük volna az irányt még megnéztük a helyi víztározót. Szép látvány volt, bár egy kisebb nehézséget okozott az árkon való átjutás.

Nagyon jó társaság verődött így össze és több mindent megtudhattunk egymásról, és az ottani ifisekkel jókat tudtunk beszélgetni. Ismét megmutatkozott az, hogy Isten milyen szép dolgokra képes. Isten közelebb hozott minket és új barátokat és szebbnél szebb élményekkel ajándékozott meg mindenkit.

Ladányi-Pára Zsuzsanna és Petró Bence

Ifjúsági istentisztelet – Véletlenül VAGY teremtve?

Második alkalommal került sor az Ifjúsági Istentisztelet megrendezésére a  Nyírbátori Református Gyülekezeti Teremben.  Az Istentisztelet „Véletlenül VAGY Teremtve?” címmel lett hirdetve az az előtti hetekben.  A címet részletesebben az esemény főelőadója Fazakas Eszter nagytiszteletű asszony fejtette ki nekünk bővebben.  A kérdést kétféle képpen értelmezhetjük méghozzá, hogy mi, emberek véletlenül vagyunk-e teremtve vagy pedig bármi a Földön véletlenül jött létre vagy Isten által teremtve lett. A bemutató során Charles Darwinról angol természettudósról és evolúciós elméletéről is hallottunk és annak megcáfolásáról.  Nem véletlenül jött létre a világ és nem véletlenül,  csak úgy céltalanul lettünk mindannyian ilyen egyedinek teremtve.  Istennek terve van velünk, terve van a világgal. Nem tudhatjuk, hogy mit akar tőlünk Isten, de valamit biztosan. Nem kell extrém dolgokra gondolnunk. Hisszük, hogy Isten minden embert arra hív, amire alkalmassá teszi. Az is egészen biztos, hogy Ő szelíden hívogatni fog minket a szolgálatába.

Az Istentiszteleten játékos feladatokkal  oldották fel a feszültséget az összegyűlt fiatalok között. Jelen voltak nyírmeggyesi református fiatalok is, akikkel közösen énekelve dícsőithettük Istent a Bátor-IFI zenekar kíséretével.

Továbbra is szívesen várunk mindenkit erre a havonta egyszer megszervezett alkalomra.